Szülinapos blogságok

Szóval... március 15-én ünnepelte a Kultúrkukac blog a – hihetetlen, de igaz! – negyedik születésnapját, és már hagyományszerűen nekem nem volt időm semmit kirakni az alkalomból. :D Azonban ezúttal előkészültem egy kérdőívvel, aminek az eredményeit most megosztom veletek.

Köszönöm a kilenc embernek, aki végül rászánta az idejét a kérdőívre. Külön öröm számomra, hogy utálkozni senki se jött, többnyire a véleményeitek nagyon is építő jellegűek voltak.

- Mint látjátok, készült egy új design a blognak. Ebben figyelembe vettem a ti tanácsaitokat is a saját okos meglátásaimon kívül: ezúttal egy világosabb színsémát választottam, egyúttal kiszélesítettem a szövegtörzset, amitől egyből kellemesebben olvashatóvá vált az egész.

- Tervezek kicsit javítani az áttekinthetőségen is: lesznek aloldalak, ahol szervezetten találjátok majd meg a különböző bejegyzéseket. Ennek a kialakítása, mivel az oldalon már több száz bejegyzés van, nem lesz egyszerű, fokozatos munkával fog megtörténni, párhuzamosan a bejegyzések átnézésével, hibák javításával.

- Mivel a nagy többség szeretné, ezért visszatér az a lehetőség, hogy a kihagyott könyveimből megszavazhattok egyet, amire mégiscsak kitérek valamilyen formában. Ennek megfelelően az első szavazást már meg is találjátok az oldalsávban.

- Az általam véleményezett könyvek műfajaira is lehetett szavazni. Itt azt találtam érdekesnek, hogy a YA kategóriára szavaztatok a legtöbben, amikor én speciel úgy érzem, hogy abból amúgy is elég erős az oldal (végül is ez pozitívum, ezek szerint kiszolgálom az igényeket :D). A fantasy végzett szintén az első helyen, ami azért jó, mert idén „szokjunk vissza a high fantasyra”-programot tartok, szóval, ha találok valami említésre méltót, arról írok nektek.

- A facebook-oldal hasznosságáról ugyan egyértelműen nem vagytok meggyőződve (én sem), de azért próbálkozom majd a jövőben egy kis tartalommal megtölteni, hátha beindul még a dolog. :D

- Az egyéb témájú bejegyzésekre is szavazhattatok, hogy mit látnátok szívesen. Itt hármas holtverseny alakult ki az élen, és egyébként sem voltak nagy különbségek: a filmajánlók, a sorozatajánlók, illetve a személyes jellegű bejegyzések tartanak számot a legnagyobb érdeklődésre. Előre szólok, hogy az életem nem valami izgalmas.

- Az ask.fm érdeklődés hiányában elmarad (ettől még nyugodtan feljogosítva érezhetitek magatokat hogy bármikor, akármelyik kommunikációs csatornámon keresztül kérdezzetek), a vlog ötletét viszont nem vetem el, csak várjátok ki a végét. :D

Tettetek föl kérdéseket is, most ezeket is megválaszolom:

- Szíved szerint, te melyikre koncentrálnál a blog mellett: facebook, ask.fm vagy vlog?

Egyértelműen a vlog lehetősége izgat a legjobban, de sajnos az is ütközik a legtöbb technikai akadályba. Egyrészt nincs jó minőségű kamerám, másrészt nem tudok vágni, harmadrészt nem vagyok fotogén, szóval egyáltalán nem tudom, hogy fogok festeni miközben egy kamerának magyarázok könyvekről. XD Mindenesetre dolgozunk az ügyön, régi barátnőm, chesslady személyében nagyon odaadó támogatóra lelt a projekt, meglátjuk, mi sül ki belőle.

Az ask. fm-nek akkor lenne értelme, ha kérdeznétek is, ami nehezen megy többnyire, a facebookot mindenképp meg akarom tartani kapcsolattartási célokból, de majd meglátjuk, mennyire tudom kihasználni.

- Szereted a plüssállatokat?

Ööö... igen. :D Az a vicces, hogy kiskoromban odavoltam értük, majd ahogy nagyobbacska lettem, kicsit lanyhult a lelkesedés, aztán ahogy lassan kiértem a kamaszkorból, újra érdeklődni kezdtem irántuk. Jelenleg az a rendszer, hogy minden nagyobb utazásomról hozok egy plüssöt, ezért vannak már egészen különleges darabjaim is, mint például a Norvégiában zsákmányolt népies kötött szoknyás rénszarvas. ^^ Illetve van két ajándékba kapott, kézzel készült darabom, ezeket is nagy becsben tartom.

- Mi a kedvenc színed? :D (Just kidding.)

Márpedig én nem ismerem a tréfát, úgyhogy megválaszolom. :D Nekem, kérlek, korszakaim vannak, időnként változik a kedvenc színem. Mostanában a lila mindenféle árnyalata (kivéve a rózsaszínesek) és a tengerészkék állnak közel a szívemhez.

- Mi indított el az olvasás útján?

Én mindig is úgy gondoltam, hogy ebben nagy szerepet játszottak a szüleim, mert amióta az eszemet tudom, a ház összes polca roskadozott a könyvektől, őket pedig már egész töpörtyű koromban is láthattam olvasni, és már babakoromban is hagyták, hogy nyúzzam a könyveket (Ablak Zsiráfból kettő kísérte végig a cseperedésem, mert az elsőt szó szerint felfaltam). A tudatos elköteleződést a Harry Potter-sorozat jelentette számomra nyolc évesen, akkor kaptam rá igazán, előtte inkább csak ilyen képeskönyveket olvasgattam, utána viszont mindent, amire a szüleim nem mondták azt, hogy ezzel még várjak úgy 5-10 évet. :D

- Szeretnél írással foglalkozni hosszú távon?

Igen, ha látnám benne a távlatot, hogy ebből meg tudok élni normális színvonalon, akkor szívesen foglalkoznék írással. Úgy általában mindenféle értelemben lenyűgöz ahogy egy könyv megszületik, szóval szívesen adatnám ki a regényeimet, de a másik oldalon is el tudnám magam képzelni, fordítóként vagy szerkesztőként (persze az kissé elkedvetlenít, hogy milyen feszített tempóban dolgoznak milyen kevés pénzért). Valamelyest az újságírás/netes újságírás is érdekel.

- Jönnél Pestre blogger találkozóra?

Persze, szívesen. Szeretek új embereket megismerni, és biztos jó móka lenne társítani valós személyeket a netes felületekhez, amit nap mint nap látok belőlük. :) Ha már alakul ilyen rendezvény, akkor küldj nekem információt róla, jó?

- Melyik Fumax könyves megjelenést várod idén a legjobban és miért?

Őszintén szólva nem nagyon vagyok tisztában a Fumax Kiadó kínálatával, mint ahogy többnyire a többi kiadóéval sem. Én a könyveket kísérem figyelemmel, nem a kiadókat. Ráadásul a Fumax kínálata nem feltétlenül a legerősebb prioritáson, hiszen viszonylag kevés high-fantasyt olvasok. Mindenesetre így hirtelen utánakeresve talán Az elvarázsoltak számot tarthat az érdeklődésemre.

- Volt már olyan, hogy csak azért vettél meg egy könyvet, mert tetszett a borítója?

Nem igazán szoktam könyvet venni anélkül, hogy megbízható forrásaimból előtte nem tájékozódtam róla, úgyhogy nem, ez nem jellemző. Olyan előfordult, hogy egy olyan könyvet, amit angolul már olvastam, főleg a borító miatt vettem meg, mert annyira szépnek találtam.

- Oké. Szóval én továbbra sem tudom, mivel veszed rá magad, hogy végigszenvedj egy-egy brutális könyvet. Mi a titkod?

Jó adag makacssággal vegyes mazochizmus, plusz az a naiv hit, hogy egészen a köszönetnyilvánításig bezárólag még előfordulhat valami, ami meggyőz, hogy ez a könyv bizony mégis jó. (Volt már rá példa, a Pi élete.)

- Mely írók inspirálták/-ják leginkább a saját írásaidat?

Ez egy nagyon jó kérdés. Próbálok tudatosan eltávolodni a befolyástól, ami persze aztán tudat alatt ott van nyilván. Több apróságból tevődik össze szerintem: például Jókainak az az öröme, amivel mesélni tud, Daniel Keyesnek a szakmai háttere, amit minden könyvéhez felhasznált, Tolkiennek az elhivatottsága, amivel egy egész életen át dolgozott egy világ felépítésén, Joseph Heller, aki nem fél a lehető legőrültebb könyvet megírni egy adott témáról mind inspirálnak. Ahhoz valószínűleg mást kéne inkább kérdezni, hogy konkrétan amit írok, abban mi érződik leginkább, ezt valahogy még nem látom át.

Kisorsoltam a könyvjelző boldog nyertesét is, az első kitöltő lett a szerencsés, aki azt kérdezte, hogy mire koncentrálnék a legszívesebben. Kérlek, jelentkezz, hogy tudjam, kinek kell küldeni a nyereményt!

Mit gondoltok az újdonságokról? Hogy tetszik az új design? Várom a véleményeiteket továbbra is.

TOP10 könyvadaptáció, amit nagyon várok 2015-ben

(Filmszemle)

Olyan sok adaptáció jön ki idén, hogy nem bírnék mindről írni, úgyhogy lista formájában válogattam.

+3. Mielőtt megismertelek (Me Before You)
Premier: ??? Ezért vettem ki a 10-es listából, mert nem lehet tudni, mi van vele, eredetileg augusztusra ígérték, de ebből már szinte biztos, hogy nem lesz semmi, hiszen tudomásom szerint még el se kezdték forgatni. Az egyetlen elérhető premierdátum jövő tavaszi (Svédország).
Könyv: Jojo Moyes azonos című regényéből
Miről szól? Lou, az életvidám kisvárosi lány a teljesen lebénult, megkeseredett gazdag férfi, Will ápolója lesz és megpróbálja megváltoztatni a hozzáállását az élethez.
Vélemény: Bár nem terepem a romantikus, de mindenhonnan azt hallom, hogy ez milyen más, hihető, életszagú, szívbemarkoló és szem nem maradt rajta szárazon, szóval végül is kíváncsivá tett. A fő ok azonban, ami miatt a film érdekel az a casting. Lou-t a Trónok harcából Daenerysként ismert Emilia Clark fogja játszani, Will szerepét pedig Sam Claflin (Az éhezők viadala, The Riot Club, United) kapta meg. Bár az interneten sokan húzzák a szájukat, én mindkét döntésnek örülök, különösen Samnek, akit az utóbbi egy évben láttam már kőgazdag arrogáns seggfejként és érzékeny, sebezhető férfiként is a vásznon, nem hiszem, hogy gondot okoz neki összefésülni a kettőt egy karakterbe. Az se hátrány, hogy nagyon lelkesen nyilatkozott a projekt kapcsán, igazi kihívásnak tekinti.
Státusz: Valamilyen rejtélyes okból a könyv ismerete nélkül is nagyon-nagyon várom ezt a filmet. Remélem, eljut majd a magyar mozikba, hogy széles vásznon élvezhessem.

+2. Átmeneti üresedés (The Casual Vacancy)
Premier: Már vetítik.
Könyv: J. K. Rowling azonos című regényéből
Miről szól? Az álmos angliai kisváros, Pagford, élete fenekestül felfordul, amikor a városi tanács egyik tagja váratlanul meghal, ezzel felrobbantva a konzervatívok és a liberálisok között eddig uralkodó status quót.
Vélemény: Ez egy kicsit kilóg a sorból, mert nem mozifilm készült belőle, hanem BBC-sorozat, amit idén vetítenek. Mindenesetre én a könyvet nagyon szerettem, és a formátum szerintem tökéletes hozzá, meg a minőség, ami általában a BBC-t jellemzi. A cast is remeknek tűnik, nagyon-nagyon várom ezt a sorozatot.
Státusz: Mindenképp végignézem, amint elérhetővé válik.

+1. Far From the Madding Crowd
Premier: május 1. (USA)
Könyv: Thomas Hardy azonos című regényéből készült film
Miről szól? Batsheba a viktoriánus korban szokatlan módon független szellemiségű nő, aki bármelyik férfit megkaphatná, akit csak akar – feltéve, ha akarja egyáltalán, mivel ő szereti a szabadságát. Egészed addig nincs is semmi baj, amíg egyszerre három nagyon komoly kérője nem akad.
Vélemény: Azt tudom, hogy angol nyelvterületen ez egy nagyon híres regény, de hiába kerestem, úgy tűnik, le se fordították magyarra. Az a sanda gyanúm, hogy a Jane Austen-rajongóknak jobban fog ez imponálni, mint nekem, de azért egy próbát megér, nagyon hangulatos a trailere, és érdekesnek tűnik a főhősnő.
Státusz: Szeretném megnézni, de valószínűleg nem moziban.

10. Tűzpróba (The Scorch Trials)
Premier: szeptember 18. (USA)
Könyv: James Dashner Az útvesztő-trilógiájának második kötetéből
Miről szól? Thomas és a társai kijutottak az Útvesztőből, de nem is sejtik, hogy csak még nagyobb veszedelmek várnak rájuk a külvilágban. Amikor azonban az egyetlen lány, Theresa eltűnik, elhatározzák, hogy megkeresik.
Vélemény: Az első film oké volt, bár én nem voltam vele teljesen megelégedve, a rejtély felépítése elég laposra sikerült a könyvhöz képest. Bár a második kötetet még nem olvastam, azért meg merem előlegezni, hogy valószínűleg ez a film is nézhető lesz legalább egyszer.
Státusz: Szeretném megnézni, de valószínűleg nem moziban.

9. Pán
Premier: július 24. (USA)
Könyv: J. M. Barrie számtalan adaptációt megért Pán Péterének új feldolgozása.
Miről szól? Nagyon úgy tűnik, hogy ez Pán előtörténete lesz. Hogyan került Sohaországba, hogyan került kapcsolatba Hookkal és Tiger Lilyvel és miként vált azzá, akinek Wendy megismerte.
Vélemény: Bár Pán sosem tartozott a kedvenceim közé (mondjuk leszögezném, az eredetit még nem olvastam, csak pár adaptációt láttam), mégis ez érdekel legjobban a mesefeldolgozások közül, amivel idén is bombáznak minket (a Hamupipőke túl cukimuki rózsaszín nyálasnak tűnik az én ízlésemnek, A dzsungel könyve meg valahogy nem hoz lázba). És milyen castingja van már ennek a filmnek? Hugh Jackman? Rooney Mara?? Kíváncsi vagyok rá, akkor is, ha a sztori nem feltétlen tűnik annyira innovatívnak így elsőre. Az mindenesetre az eredeti történet ismerete nélkül érdekesnek tűnik, hogy most teljesen Feketeszakáll a gonosz, Hook mintha inkább ilyen vicces és jópasi támogató karakter lenne. (Mert iylet se láttunk még soha sehol... :P)
Státusz: Szeretném megnézni, de valószínűleg nem moziban.

8. A tenger szívében (In the Heart of the Sea)
Premier: december 11. (USA)
Könyv: A Nathaniel Philbrick által megírt igaz történet feldolgozása, ami a fő inspirációja volt Herman Melville világhírű regényének, a Moby Dicknek.
Miről szól? 1820-ban az Essex bálnavadász-hajó bálnával ütközik, aminek következtében elsüllyed, a legénység tagjai pedig 90 hosszú napig hánykolódnak a tengeren, kétségbeesetten próbálva életben maradni.
Vélemény: Őszintén szólva ez a film már a trailer alapján is szemet gyönyörködtetően néz ki, ráadásul Ron Howard rendezi, és az utolsó projektje, amit Chris Hemsworthszel együtt csinált, az a szintén igaz történetet feldolgozó Rush volt, ami nekem a tavalyi év egyik kedvenc filmje lett.
Státusz: Szeretném megnézni, talán moziban is.

7. Serena
Premier: február 26. (USA)
Könyv: Ron Rash regényéből készült film
Miről szól? Serena egy feltörekvő fiatal fakitermelési mágnáshoz megy feleségül, és nem fél bepiszkolni a kezét, hogy a szakmai meg a személyes problémáikat megoldja.
Vélemény: Nagyon vártam ezt a filmet, mert érdekesnek tűnik a témája, és Jennifer Lawrence meg Bradley Cooper játsszák a főszerepeket, ők pedig nagyon jó páros a vásznon. Viszont nyilván nem véletlenül nem lett ennek nagy pozitív visszhangja és szidja mindenki az iMDB-n, valószínűleg nem lett olyan nagyon jó a film, és ez a gondolat lehűtötte némiképp a lelkesedésem.
Státusz: Majd megnézem, de biztos, hogy nem moziban, ha valaha adják is itthon. A könyvet akkor is elolvasom, ha a film nem tetszik.

6. A marsi
Premier: november 25. (USA)
Könyv: Andy Weir nagyon sikeres sci-fijéből készülő feldolgozás
Miről szól? Mark Watney egy Mars-expedíció során porviharba kerül, és mivel a legénység többi tagja azt hiszi, hogy meghalt, ott hagyják. Egyedül kell kitalálnia, hogyan éljen túl a szűkös eszköztárával és hogyan tud kapcsolatba lépni valakivel, aki megmenti.
Vélemény: A könyv valami hihetetlen gyorsan óriási népszerűségre tett szert, tényleg minden létező csatornán csak pozitívot hallottam róla. A téma is rendkívül érdekesnek tűnik, és azt leszámítva, hogy a főhőst Matt Damon játssza, a film kapcsán is minden ígéretesnek látszik.
Státusz: Nagyon szeretném megnézni, talán moziban is.

5. Megmaradt Alice-nek
Premier: február 20.  (USA)
Könyv: Lisa Genova világhírű azonos című regényéből készült.
Miről szól? Az elismert nyelvészprofesszor, Alice, és a családjának élete apránként összeomlik, amikor kiderül, hogy a nőnek korai Alzheimer-kórja van.
Vélemény: Nyilván nem véletlen kapta meg ezért a filmért végre-valahára Julianne Moore az Oscart, gondolom, hogy elég jó lehet. A téma miatt is érdekel, ez egy szörnyű betegség, és sajnos nagyon sok embert érint.
Státusz: Szeretném megnézni, talán moziban is. Abban nem vagyok még biztos, hogy előtte elolvasom-e a könyvet, vagy inkább fordított lesz a sorrend.

4. Me and Earl and the Dying Girl

Premier: jún. 12.  (USA)
Könyv: Jesse Adrews azonos című regényéből készült.
Miről szól? Greg meséli el a történetét, aki a háttérben megbújva vegetálta végig a gimis létezését, míg a legjobb haverjával, Earllel videójátékozott és filmeket készített. A békés világuk akkor változik meg, amikor Earl szülei kitalálják, hogy lógjanak együtt a gyerekkori barátjával, Rachellel, mivel a lánynak leukémiája van meg minden... amikor pedig abbahagyja a kezelést, a fiúk elhatározzák, hogy forgatnak neki egy filmet.
Vélemény: Külföldön ez a könyv elég népszerű (főleg booktuber-berkekben), állítólag egyszerre nagyon vicces és szívbemarkoló, és meglehetősen egyedi. Az mindenesetre nem tűnik rossz ómennek, hogy a Sundance Filmfesztiválon mindjárt nagydíjat nyert. Tudjátok tavaly mi nyerte ezt a díjat? A Whiplash... ami 3 Oscar-díjat is besöpört és szerintem zseniális.
Státusz: Szeretném megnézni, ha tetszik a könyv, amit addig még el kell olvasnom, akkor moziban.

3. Kör (Zirkel)
Premier: február 18.  (Svédország)
Könyv: Maats Strandberg és Sara B. Elfgren svéd szerzőpáros trilógiájának első kötetéből készült.
Miről szól? Az álmos svéd kisvárosban, Engelsforsban hat nagyon különböző lányt összehoz a természetfeletti. Ők ugyanis mind boszorkányok, méghozzá nem akármilyenek, a titokzatos Kör tagjai, akiknek meg kell védenie világunkat a démonoktól. Küldetésüket azonban a kezdet kezdetén is veszély fenyegeti, ugyanis a kör hetedik tagját, Eliast már azelőtt meggyilkolták, hogy ráébredt volna az erejére. A lányoknak nem csak a túlvilági veszélyt, hanem az ellenségeskedésüket is le kell küzdeniük, ha életben akarnak maradni.
Vélemény: Nagyon örülök, hogy végül svéd film készült a regényből, amit az átlag YA-k sorából is az egyedi skandináv hangulata emelte ki: a szokatlan sötétsége, váratlan fordulatai és a hihetetlen mélységű karakterábrázolás. Jó esetben ez mind meglehet a filmben is, a trailer mindenesetre nagyon kívánatosnak tűnik.
Státusz: Szeretném megnézni, jó lenne moziban, de hát ez a film sose jut el hozzánk. Sebaj, amint elérhető lesz angol felirattal, rávetem magam.

2. Papírvárosok (Paper Towns)

Premier: júl. 24.  (USA)

Könyv: John Green azonos című regényéből

Miről szól? Quentin Jacobsen tipikus jó gyerek, aki távolról mindig csodálta az excentrikus, lenyűgöző kalandokba keveregő szomszéd lányt, Margót. Amikor azonban néhány héttel az érettségijük előtt a lánynak nyoma vész, Quentinnek át kell hágnia jó néhány szabályt és meg kell birkóznia a félelmeivel, hogy rátaláljon.

Vélemény: Tavaly a Csillagainkban a hibát találtam a legjobban sikerült filmadaptációnak, és ez részben átfedő stábbal és az írót hasonló mértékben bevonva készült, szóval sokat várok tőle. Ráadásul a színészek így első ránézésre imádni valóak, nagyon remélem, hogy a vásznon is működik köztük a kémia.
Státusz: Mindenképpen szeretném moziban megnézni, a premier után közvetlenül.

1. Az éhezők viadala - A kiválasztott II. (Mockingjay II.)
Premier: nov. 19.  (Magyarország)
Könyv: Suzanne Collins világhírű trilógiájának befejező kötetéből
Miről szól? Katniss utolsó erejét megfeszítve elvállalta a forradalom szimbólumának terhes szerepét, hogy szavatolja Peeta biztonságát. De a fiú összetörve, lelkileg megnyomorítva tér vissza a Kapitóliumból, és miközben a lázadás lassan győzedelmeskedni látszik, Katniss feje fölött összecsapnak a hullámok.
Vélemény: A sorozat viszonylag zökkenőmentesen vette az elég rizikós kettéosztott harmadik kötet első felét, és már alig várom, hogy lássam, mit kezd a sokkal eseménydúsabb másodikkal. Nagyon rossz lesz mégis, ha a végén el kell búcsúzni a sorozattól, ami azért eléggé meghatározó volt számomra az utóbbi években. Emiatt, meg a fokozatosan elkomoruló hangulat miatt szinte biztos vagyok benne, hogy ez a film ki fogja tépni a szívem, és persze ettől egy kicsit félek is.
Státusz: Mindenképpen szeretném moziban megnézni, a premier után közvetlenül.

És ti milyen könyvadaptációkat vártok nagyon az idén?

1984 kicsiknek meg Apokalipszis angyalokkal

Marie Lu – Legenda és Susan Ee – Angelfall/ Angyalok bukása

(Könyvkuckó)

Úgy alakult, hogy egymás után olvastam ezt a két könyvet, és igen hasonló érzéseket is váltottak ki belőlem, hasonlóak voltak az erősségeik. Mellesleg túl hosszadalmasan gyanús, hogy egyikről se tudnék beszélni, ezért hát kettőről fogok felet-felet. XD Ez az én blogom, úgyhogy az van, amit én szeretnék és kész. Plusz megpróbálom egy új formátummal feldobni, mert miért ne.

Legenda

Műfaj: YA disztópia

Történet: June és Day egy olyan világban nőttek fel, ahol az emberek sorsát egy gyerekkorukban kitöltött képességfelmérő teszt határozza meg. A lány kivételes tehetség, ő az egyetlen akinek valaha maximális ponttal sikerült teljesítenie a tesztet, ezért a katonai kiképzőprogram üdvöskéje, azonban pimaszsága és lázadó természete állandóan bajba sodorják. Day ellenben annak idején megbukott a teszten, ami után elvileg kiküldték volna a jó ég tudja hová, valójában azonban orvosi kísérleteket végeztek rajta, majd megpróbálták megölni. Day azonban túlélte, és azóta törvényen kívüliként bujkál a szegénynegyedben, ott lopva a kormánytól, ahol csak bír. Sajnálatos módon egy este bűnelkövetés közben összefut June bátyjával, aki meghal. Day a gyilkosság fő gyanúsítottja, June pedig bosszúvágytól elvakulva bármire hajlandó, hogy megtalálja és megbüntesse a fiút.

Mi tetszett a könyvben? Jópár dolog volt, ami miatt megszerettem ezt a történetet, mert, bár tartottam tőle, hogy egy szokásos sablon disztópia, kellemes meglepetések sorát tartogatta. Az első és legfontosabb a világ volt. Az 1984-ből ismerős manipulatív, militáris jellegű államot a YA-ok közül ennek a regénynek sikerült a leghitelesebben átadnia. Persze nem kell tőle olyan iszonytató, csontig hatoló mélységekre számítani, mint a nagy elődtől, de azért eléggé pocsék világ ez is, amibe végre nem fanyalgással, hanem őszinte kíváncsisággal merültem.

Másodsorban megszerettem a karaktereket. June és Day mindketten kompetens, talpraesett, céltudatos, határozott emberek, és ez felüdülés volt a sok megszokott, nyafka YA-főhős/nő után. Nem mellesleg emberek voltak, szóval az ütések fájtak nekik, megsérültek, véreztek és szenvedtek megfelelően annak, ami történt velük, ilyen szempontból őszinte volt a regény. Ráadásul ott volt még Metias is, aki szintén nagyon belopta magát a szívembe, katonai tisztként azt hitted volna róla, hogy vonalas, de nem, nagyon jóindulatú, könnyed természetű és emberséges volt, különösen a húgával, akit gyakorlatilag ő nevelt fel. Minél többet tudtam meg róla a visszaemlékezések alapján, annál jobban kedveltem, és annál borzasztóbb és igazságtalanabb volt a tény, hogy már nem él.

Amit még szerettem, az a család szerepének előtérbe kerülése volt a könyvben. June-nal nagyon együtt lehetett érezni a gyászában és a magányában, hiszen immár az utolsó hozzátartozóját is elvesztette, ráadásul lassan megingott a hite a világrendben, és emiatt minden nagyon bizonytalanná vált a számára. Dayben szimpatikus volt, hogy elsősorban nem magáért küzdött, hanem a csládtagjaiért, akik közül csak egy tudta, hogy egyáltalán életben van. A testvérei, az anyja és a fogadott testvére iránt érzett szeretete nagyon meghatározta a fiú személyiségét és motivációit.

Mi nem tetszett a könyvben? Nos, hiába kedveltem June-t és Dayt is, a szerelmüktől először a gyomrom is felfordult. Elegem van már abból, hogy a kamasz főszereplők csak ránéznek egymásra és már dúl is a kémia. Persze később az esetükben az érzelmek utolérik a vonzalmat, de eleinte akkor is nehezen viseltem. A köszönetnyilvánításban olvastam, hogy June az első tervek szerint fiú volt, és az a sejtésem, hogy nekem úgy sokkal jobban tetszett volna, kedveltem volna egy olyasmi dinamikát a két főszereplő között, mint ami az Éghajó Akadémia sorozatban van. Így a szerelmi szállal járó szükségszerű nyál nem mosta volna el a fontosabb dolgokat, mint például azt a gyönyörűséges folyamatot, ahogy ennek a két fiatalnak az ellentétes körülményeik ellenére sikerült szép lassan megérteni egymás és empátiát érezni a másik iránt. Persze ezt is lehetett látni, csak pont a kezdeti szakaszát a dolognak elnyomta az „OMG, de szexi vagy”.

Ezen kívül mivel folyamatosan láttuk mindkét főszereplő szemszögét, ennek kétségtelen előnyein kívül voltak hátrányai is. Így mivel folyamatosan tudtam mindent amit vagy June vagy Day tudott, egyáltalán nem okozott nehézséget a végére járni a rejtélyeknek és kideríteni a kérdésekre a választ, mert valamelyik részlet a két főszereplő egyikének már megvolt, emiatt a történetet egy kicsit kiszámíthatónak találtam.

Összességében: 10/ 9 pont

Ajánlom-e a könyvet? Abszolút. Ha kell valami, ami Az éhezők viadala után kitölti az űrt, akkor talán ez a könyv lesz az. Vagányabb, értelmesebb és megmozgatóbb, mint a többi tini disztópia amit mostanában sikerült a magyar közönség elé tárni.

Angelfall – Angyalok bukása

Műfaj: YA posztapokaliptikus

Történet: Penryn már azelőtt is jóformán egyedül gondoskodott a családjáról, hogy a világot angyalok pusztították volna el, és azóta csak minden hatványozottan pocsék lett. Végül hat héttel az apokalipszis után úgy dönt, kénytelenek elhagyni az otthonukat és továbbállni, de azonnal belefutnak pár angyalba és az egyikük elrabolja Penryn mozgássérült kishúgát. A lánynak feltett szándéka visszaszerezni őt, ebben pedig vonakodó segítőtársat talál a kitaszított angyal, Raffi személyében, akinek levágták a szárnyát, így szüksége van a lány segítségére, hogy visszajusson a többi angyalhoz, és valahogy rendbe hozza az életét.

Mi tetszett a könyvben? Nem állíthatom, hogy nagy tapasztalatom lenne az angyalos regények terén, mert ezen kívül egy sorozatot olvastam még, arra se mondhatnám nagyon, hogy tetszett, mindenesetre azt még én is meg tudom állapítani, hogy ez abszolút nem egy szokásos angyalos regény. Ezekben a tollas hírnökökben aztán semmi magasztosság sincs, és nem csak azért, mert elpusztítani jöttek a világot, hanem leginkább azért, mert nagyon is emberszerűek. Kifejezetten világi a gondolkodásuk, ármánykodnak, hatalmi harcaik vannak, és egyébként meg nőznek és buliznak is elég keményen, ráadásul mivel meghalt a vezetőjük, aktuálisan épp totális káosz uralkodik a soraikban. Ez elég egyedi ízt ad a történetnek, mert bár az alap cselekmény eléggé a posztapokaliptikus vándorlós regények sémája mentén mozog nagyrészt, de ettől függetlenül bőven eredetinek érződik. És annak ellenére, hogy YA, bizony helyenként kifejezetten sötét, véres, már-már gyomorforgató a könyv, ami kellemes meglepetésként hatott rá és nagyon örültem neki, hogy sokat vállalt az írónő ilyen szempontból. Érdekes olvasmány volt a könyv, és nagyon gördülékeny, tényleg alig lehetett letenni.

A fő tengelye a cselekménynek a két főszereplő, és én kifejezetten megkedveltem őket a kalandjaik során. Elsősorban Penryn állt közel a szívemhez, aki az egyik legjobb női főhős, akiről valaha olvastam. Végre valaki, aki tényleg erős, talpraesett és határozott, nem csak mondja magáról, hogy az. Ezen kívül azonban az érzelmi oldala is rendben van, nem bolond, fél, amikor félnie kell és a húga iránti szeretete is nagyon szépen van ábrázolva a könyvben. Elég nehéz volt a családi háttere, hiszen a pszichiátriai beteg anyja és hiányzó apja mellett neki kellett gondoskodnia a kerekesszékes testvéréről, és kifejezetten jót tett a történet hihetőségének, hogy az írónő részletesen kidolgozta, hogyan tett szert ilyen jártasságra a harcban és a túlélésben. Sajnos Raffit jóval kevésbé ismerjük meg, nem igazán engedi, hogy lássuk, ki is ő valójában, így csak az arrogáns angyal tűnik fel, akinek valószínűleg most adódott nehézsége először egész örökéletű létezésében. A kapcsolatuk, bár kezdettől ott van a „jaj, de szexi természetfeletti lény vagy, rád másznék” típusú érzés, amit rühellek, mégis lassan bontakozik ki, kölcsönös megvetésből és utálatból kell valami együttműködésre jutniuk, amit érdekes volt figyelni.

Mi nem tetszett a könyvben? Eléggé fából vaskarika volt nekem az ateista angyalok gondolata. Mármint értem én, hogy nem lehet nagyon belerakni a vallásosságot, mert az sok ember elijesztene, de akkor is, a keresztény mitológiát használni legalább egy minimális keresztény eszmerendszer nélkül, az számomra olyan, mint a kopasz kutya: lehet, de minek?

Ezen kívül a másik pont, ahol nagyon vérzik számomra a regény, az Raffi jellemének fent említett titokzatossága. Rövid távon ez még nagyon jól működött, hosszú távon azonban már zavart, egyszerűen nem tudtam így megszeretni a karaktert. Remélem, a második részben kicsit többet megtudunk róla.

Emellett a cselekménynek is volt pár buktatója, például én keveslem a hat hetet, ami eltelt az angyalok első csapása és a jelen között, nem tűnik reálisnak hogy ennyi idő alatt kiépülnek azok az új rendszerek, amiket a regényben láttunk. Ezen kívül a befejezés volt számomra a regény leggyengébb pontja, egy zseniális tetőpont után a könyv legvége csalódást okozott, nagyon értelmetlennek és logikátlannak láttam a félreértést, ami végül elválasztotta a két főhőst, és ez dühített.

Összességében: 10/ 8 pont

Ajánlom-e a könyvet? Minden bizonnyal. Ugyan koránt sem tökéletes, de egyszer mindenképp érdemes elolvasni, határozottan egyedi hangja van a YA-regények között.