(Könyvkuckó)
Figyelem! Mivel ez egy sorozat többedik
részének ajánlója így SPOILEREKET tartalmazhat. Az előző részekről írt ajánlók
itt érhetők el: 1. Démonmester 2. Démontolvaj 3. Vérfüred.
Bec furcsa lány: pontosan emlékszik
élete minden egyes pillanatára az első lélegzetvételétől kezdve. Így azzal is
tisztában van, hogy anyja menekülés közben hozta őt világra, majd nem sokkal
azután, hogy elért egy biztonságot nyújtó tábort, meghalt. A kislányt végül
magához vette a törzs, és a papnő mellett nőtt fel, hiszen megadatott neki a
varázserő adománya. A törzsükre azonban nehéz idők járnak: démonok dúlnak a
környéken, a folytonos harc szép lassan felőrlik a tartalékaikat. Amikor egy
nap egy különös, féleszűnek látszó fiú vetődik a táborukba, csak sokasodnak a
bonyodalmak. A fiú ugyanis talán nem magától találta meg épp őket… Végül egy
kis csapattal Bec útra kel, hogy utána járjon, honnan jött a fiú, és talán azt
is kiderítse, mit lehet tenni a földet elözönlő démonokkal. Azt már csak
remélni meri, hogy a származására is fény derül…
Eddig ezt a kötetet élveztem a
legjobban. Nagyon tetszett, hogy a középkori Írországba helyezte a cselekményt,
Shan nagyon korhűen ábrázolta a hátteret, és így egy igazán különleges világot
teremtett nekünk, sokkal jobbat, mint amilyet a jelenkori helyszínein sikerült.
A kelta mitológia a lehetőségekhez mérten részletesen ki volt fejtve, élveztem
a bolyongást egy olyan világban, amit épp csak elhagytak az ősi istenek, és
korántsem a démonok voltak az egyetlen különös lények a csodás tájakon.
A szereplőkkel messzemenően elégedett
vagyok, a furcsaságaikat én abszolút betudtam annak, hogy egy másik kor
szülöttei, igazából a viselkedésük illett az élethelyzetükhöz, az adott világ
játékszabályaihoz. Becet kifejezetten megkedveltem, jelen pillanatban
határozottan ő a legszimpatikusabb a három főszereplő közül. A mellékszereplők
is szimpatikusak voltak.
A végkifejletet ugyan a cím alapján
elég hamar kitaláltam (de azért jóval később, mint a második kötet esetében),
de így is maradt min agyalni, néhány dolog tényleg csak a könyv legvégén esett
le, ennek pedig örültem. Az alcím egyben a kötet zárómondata is, és nagyon
nagyot üt abban az adott jelenetben, rettentően eltalált befejezés volt.
Sajnálom, hogy valószínűleg több kötet
nem fog ebben a korban játszódni, szívesen olvastam volna még hasonló hangulatú
részt, de ettől függetlenül kíváncsian várom, melyik szálon és hogyan megy
tovább a cselekmény.
Cselekmény, történetvezetés: 10/10
Stílus: 10/8
Szereplők: 10/9
Érzelmek: 10/9
Összesen: 10/9
Enyhén
spoileres infók:
Borító(k): Legalább most a színe
harmonikus.
Kedvenc szereplők : (1) Bec (2) Fiachna
(3) Gyorsanfut (4) Drust (5) Goll
Kedvenc jelenetek: (1) búcsú Fiachnától
(2) Bec megtalálja a törzsét (3) befejezés (4) látogatás az ősi isteneknél (5) a
csapat a törzs elhagyása mellett dönt
Mélypont: nem volt :)
Kedvenc ötlet: a kelta mitológia
felhasználása, a gyönyörű tájak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése