Idézet


2011. november 20., vasárnap

John Green – Alaska nyomában


 (Könyvkuckó)

Te hogyan jutsz ki a labirintusból?

Már érkezem is az első könyvmolypárbajos olvasmányommal, amin rekord idő alatt faltam végig magam (főleg, ha azt is beleszámítjuk, mennyire nem volt időm olvasni), és mély benyomást tett rám.

Miles Halter Floridában, szülei óvó szárnyai alatt tengeti végig a nagyon nem népszerű srácok unalmas gimis pályafutását, és leginkább egyetlen érdeklődése különbözteti meg a kortársaitól: rajong híres emberek utolsó mondataiért. Mégis, érzi, hogy az élete több is lehetne ennél, szenvedélyesen keresi a „Nagy Talánt” (ahogy egy utolsó mondatban nevezték). Kutatása arra sarkallja, hogy életét hátrahagyva Alabamába menjen, ahol beiratkozik édesapja régi előkészítő iskolájába, a Culver Creekbe.

Itt mindjárt megismerkedik a suli két meghatározó egyéniségével: Chippel (Ezredes), az ösztöndíjas zsenipalánta szobatársával, aki tudja a világ összes országának fővárosát, és nagyon penge matekból, valamint Alaskával, az iskola legjobb nőjével, aki pedig odavan a szépirodalomért, és remekül korrepetál. Azonban emellett el kell még mondani róluk, hogy ők aztán minden buliban és balhéban nyakig benne vannak, ami a Creek falai között történik. Kedvenc szórakozásuk borsot törni éber felügyelő tanáruk, a „Sas”, valamint a hétköznapi harcosok (azok a gazdag srácok, akik hétvégékre hazajárnak a suliból) orra alá. Persze haverjukként Miles (Pufi) is azonnal belekerül a két párt között folyó csatározásba. A tanórák rendjét ezek a balhék, néhány nagy beszélgetés, illetve az első szerelem színesíti.

A könyv első, nagyon szembetűnő tulajdonsága, hogy szerkezetileg két részre oszlik: „Azelőtt” és „Azután”. 128 nappal azután, hogy Miles elindul otthonról, olyan esemény történik, ami örökre megváltoztatja ő és barátai életét, majd az „Azután” az újra magukra találás, a tragédia feldolgozásának, a továbblépésnek a története. A borító, a fülszöveg és a cím alapján nem nehéz kitalálni, hogy mi fog történni, de azért próbálom nem lelőni a poént, legyen elég annyi, hogy Alaska nyomában járni korántsem az élet legkönnyebb dolga.

Nagyon-nagyon-nagyon tetszett a könyv, aminek több oka van. Egyrészt rettentően olvastatja magát, a cselekmény végig lekötött, a stílusa nagyon könnyed, de mégis drámai a megfelelő helyeken, alig tudtam lerakni. Az utolsó 80 oldalt nagyjából együltő helyemben fogyasztottam el.

A másik, amivel kivívta az elismerésem az író, hogy Green van elég bátor, és fel meri rúgni a konvenciókat. Az okos kölyköknek is van élete, és időnként ők is kaphatók egy kis mókára, de a hétköznapi harcosok-mások ellentét sem olyan áthidalhatatlan és végleges, mint például a Griffendél-Mardekár ellentét a Harry Potterben. A karakterek nem sarkítottak, mindnek megvan a maga hibája és erénye, fejlődik a jellemük, és néha olyan dolgok derülnek ki róluk, amik átírják az addigi képünket.

Talán sokat elárul a könyvről, ha elmondom, hogy az egyetlen tanóra, ami részletesen van ábrázolva benne, az a vallástörténet. Igen komoly szerepet kap a regényben a filozófia, illetve a komolyabb gondolatok, és ezt is imádom benne. Nagyon fontos kérdéseket feszeget a könyv, mint például, hogy mi az élet értelme, mi lehet a halál után, miből meríthet reményt az ember, helyrehozhatók-e a hibáink, és hasonlók. Nem rágja szájba a válaszokat, de elgondolkodtatja az embert, és ez a lehető legjobb kombináció.

Szóval mindenkinek csak ajánlani tudom a könyvet, mert engem teljesen levett a lábamról, és már alig várom az író következő regényét, ami körül nagy a titokzatosság, de már azért elkezdtek elhinteni a tengerentúlon egy-két információt.

Cselekmény, történetvezetés: 10/10
Stílus: 10/10
Szereplők: 10/10*
Érzelmek: 10/10*
Összesen: 10/10

Enyhén spoileres infók:

Borító(k): A magyar borzasztó, a türkiz színen kívül semmi sem tetszik benne, mindegyik külföldi borító jobb nála.

Kedvenc szereplők : (1) Miles (2) Alaska (3) Ezredes (4) Takumi (5) Lara

Kedvenc jelenetek: (1) zárás Takumi levelétől (2) bejelentik Alaska halálát (3) istállóbuli (4) Sas elkapja a fiúkat az Alaska-emlékbalhé után (5) Miles és Chip elmennek oda, ahol Alaska meghalt

Mélypont: Miles és Lara az orális szexszel próbálkoznak

Kedvenc ötlet: a balhék kidolgozása, a vallástörténet-órák


3 megjegyzés:

  1. Hű, ez egy nagyon érdekesnek látszó könyv nagyon jó ajánlója lett. Valahogy nem tűnik olyan hétköznapi suliregénynek, ami annyiból áll, hogy "ilyenek a diákok napjai". Nagyon felkeltette az érdeklődésem, de közben meg kicsit félek is tőle, hogy talán számomra túl sok benne a filozofikus/drámaibb rész. Mindenesetre megjegyzem magamnak ezt a könyvet.

    VálaszTörlés
  2. Nem hétköznapi suliregény, de azért annyira nem is drámai vagy depresszív, hogy ne lehetne élvezni. :) Rengeteg jó poén van benne, amik oldják a feszültséget, azért mégis húszas éveikhez közelítő fiatalokról van szó, szóval csak úgy röpködnek a marhaságok is. Szerintem érdemes megpróbálni, úgysem tudod majd letenni, ha elkezded. :D

    VálaszTörlés
  3. Én olvastam. Már kétszer és imádom,csak ajánlani tudom!

    VálaszTörlés