Idézet


2011. május 9., hétfő

Darren Shan és a démonok

Démonvilág I. – Démonmester – A vérükben van

(Könyvkuckó)

Grubbs Grady élete teljesen normális és átlagos mederben folyik, amíg egy szépnek induló nap végén démonok gyilkolják meg szüleit és nővérét, kis híján a fiúval is végeznek. Az élete ezután fenekestül felfordul, nem képes megbirkózni a gyásszal, és elmegyógyintézetbe kerül. Próbálja elmondani a körülötte élőknek, hogy valójában mi történt vele, de Vész herceget és csatlósait mindenki csak egy bolond fiú hagymázas képzelgéseinek hiszi. Mindenki, különc milliomos nagybátyját, Dervisht kivéve, aki megígéri: ha összeszedi magát, hozzáköltözhet. Grubbs végül kísérteties történetű vidéki kastélyába kerül, ahol szép lassan elkezd normalizálódni az élete (már amennyire normálisnak tekinthető, ha kiderül, hogy varázslók voltak a családban, és valamilyen rejtélyes oknál fogva egy csomó rokont megöltek még kamaszkorában), még barátot is talál magának a kissé bogaras Bill-E személyében. Azonban a fiú egy nap igen aggasztó sejtést oszt meg vele. Mi van, ha Dervish tényleg farkasember, és a következő teliholdkor nem tudja kordában tartani a benne élő szörnyeteget?

Végigolvastam az író Vámpírkönyvek sorozatát, ami (a végkifejletet leszámítva) nagyon megfogott, így elég magas elvárásokkal álltam neki második hosszabb lélegzetvételű sorozatának. Ezúttal nem kellett csalódnom.

Darren megtartott minden pozitív vonást, amit az előző könyveiben értékeltem: a lendületes történetvezetést, a személyes, magával ragadó szemszöget, az ötletes varázsvilágot, a kissé morbid, de élvezetes humort.

Azonban javult is az írással töltött évek alatt. Legalábbis nekem ez a könyv sokkal jobban tetszett, mint a Rémségek Cirkusza. Grubbs mérföldekkel emberibb, hihetőbb karakter, mint Darren (a másik sorozat főszereplője, nem az író) volt, és a történet is ígéretesebbnek látszik. Különösen tetszett az a realitás, hogy nyilván őrültnek hisznek a egy srácot, aki hirtelen démonokról kezd beszélni. Egyébként szerintem az elmegyógyintézetben töltött idő volt a legjobban megírva. A mellékszereplők sem mondhatók unalmasnak vagy sematikusnak, Dervish brutális egy nagybácsi lenne élőben, főleg azzal a hobbijával, hogy morbid tréfákat űz szegény, idegileg amúgy is labilis unokaöccsével. :D

Mindenképpen tovább fogok olvasni, de kissé aggaszt, hogy más szemszögéből lesz a következő rész (három párhuzamos történetet ábrázol a sorozat három különböző idősíkban), szóval nem tudom, mire számítsak. Kíváncsi vagyok, mint tud kihozni az alapötletből, amiből egyelőre szintén nem látszik túl sok, és csak remélni tudom, hogy nem száll el vele úgy a ló, mint a másik sorozatánál történt.

Cselekmény, történetvezetés: 10/10
Stílus: 10/9
Szereplők: 10/9
Érzelmek: 10/9
Összesen: 10/9

Enyhén spoileres infók:

Borítók: A vámpíros sorozathoz hasonlóan itt is brutálisan néznek ki a borítók, szerintem meglehetősen gusztustalan ez a mostani is. Ha a kinézete alapján ítélném meg a könyvet, nem olvastam volna el.

Kedvenc szereplők: (1) Dervish (2) Grubbs (3) Meera

Kedvenc jelenetek: (1) az a rész, amikor Grubbs az elmegyógyintézetben van (2) Meera beszaratja a farkasemberekről fantáziáló Grubbst (3) Dervish elsírja magát, amikor arról beszél, hogy talán megmenthette volna unokaöccse családját (4) befejező jelenet (először totál nem esett le, hogy Dervish szórakozott Grubbsszal XD)

Mélypont: az első fejezet vége (gusztustalan démonok kihúzzák az eddig ismert szereplők háromnegyedének a belső szerveit… kicsit megijedtem, hogy az egész ilyen véres lesz)

Kedvenc ötlet: a csata Vész herceggel, a családi arcképcsarnok

4 megjegyzés:

  1. Én a második résszel kezdtem az olvasást (véletlenül), lehet, hogy azért, de az sokkal jobban tetszett az elsőnél, amit később olvastam, sokkal mozgalmasabb, érdekesebb, és annyira tetszett benne a csavar, nem jöttem volna rá magamtól, szóval nem kell tőle félned. Tény, hogy a három szemszöget nagyon nehéz megszokni, főleg, mert ide-oda ugrálunk, és mindenféle bonyolult dolog történik, de voltak benne olyan isteni ötletek, amiket vétek lett volna kihagyni, mint olvasmányélményt.

    VálaszTörlés
  2. Én a Gergővel voltam így, de ott az első rész jobban tetszett mint a második. :D Nem is azért, mintha attól tartanék, hogy nem lesz jó a folytatás, csak fogalmam sincs, mit várjak. Az egésznek a befejezésétől inkább tartok, hogy nem fog tetszeni. XD Na mindegy, az még messze van. Hamarosan továbbolvasok, és meglátom.

    VálaszTörlés
  3. szia! én elolvastam az összes 10 részt,szerintem mindegyik nagyon jó,bár ha te nem szereted a brutális részeket akkor figyelmeztetlek hogy kb a 6-7. résztől csak egyre jobban kezd durvulni a történet ,sokkal több brutális rész van bennük mint az előzőkben(engem ez nem zavart mert szeretem a horrort),de ettől függetlenül voltak olyan részek ahol majdnem elsírtam magam mert olyan szomorú/megható volt :)
    am remélem te is elolvasod mind a 10 részt,mert szerintem ezek a legeslegjobb könyvek :D

    VálaszTörlés
  4. Nem mondtam, hogy nem bírom, csak felszaladt a szemöldököm, hogy mindjárt ilyen intenzíven kezdtünk. XD A következő részben már meg sem lepődtem pár széttépett hullától vagy fröcskölve elvérző névtelen mellékszereplőtől.

    VálaszTörlés