Idézet


2011. április 11., hétfő

WildWorld vagy a költészet

(Írói sarok)

Mint gondolom sokan tudjátok, ma ünnepeljük József Attila születésének 106. évfordulóját, egyben a magyar költészet napját. Ennek tiszteletére közszemlére teszem hosszú idő óta első versemet. Hát, van még hova fejlődni, de ahhoz képest, hogy több mint öt évet kihagytam, egész jó. Köszönöm, ha elolvassátok, és jól jönnének a vélemények, észrevételek is.



A városban, ahol szerettünk


Még azt hiszem, az utcán te jössz szembe,
De összebújnak fölöttem óvva a házak,
S a cseresznyefákról virágszirmok szállnak,
A városban, ahol kerestél és kerestelek.

Az árnyas körút fái kacagva kérdenek:
Hol jártál, te lány, műveltél száz csodát?
Válaszom dalként csügg már egy árva rigó torkán,
A városban, ahol ismertél és ismertelek.

Nyomod fürkészem: a régi iskoládat,
A füstös kis presszót, ahol repült az idő,
Visszatértem a dombok közé sosem feledőn
A városba, ahol akartál és akartalak.

Talán saját szívem tüzét láttam szemedben,
S csupán álom volt közös történetünk,
Mégis: itt állva erő tölt el és derű,
A városban, ahol szerettél és szerettelek.
2011-03-30

4 megjegyzés:

  1. Nekem tetszik a vers, bár a 3. versszaknak nekem kicsit kilóg a sorból a vége valószínűleg azért, mert az az egyetlen, amiben mély hangrendű a szópáros, de ettől eltekintve szerintem jó lett. Hangulatos, és valahogy simán el tudnám képzelni dalszövegnek is.

    VálaszTörlés
  2. Értem. :) Igen, a harmadik versszak vége kicsit elüt, de szerintem direkt jó, ahogy megszakítja a folytonosságot, illetve, ha megnézed a sor végi igéket, akkor végigkövetnek egyfajta... utat, amit az emberek is végigkövetnek, amikor beleszeretnek valakibe. Köszönöm a véleményt, örülök, hogy tetszik! :)

    VálaszTörlés
  3. Nekem tetszik! Ambivalens érzéseim támadtak: nem tudom, kiről szól, és ez megzavar, ill. tetszik, mert nem tudom. Nagyon áthatja a kettősség. Szerintem jó!

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm, Dóri, örülök, hogy tetszett! :D Ugye nem várod, hogy el fogom árulni, kiről szól? XD Egyébként nem konkrétan egy bizonyos személyről szól, csak egy hasonló érzésről, ami egy utazásom során elfogott. :) Köszönöm a bátorítást, azt hiszem, hamarosan újabb verssel jelentkezem.

    VálaszTörlés